Karbonlábnyom-számítás

A vállalati fenntarthatósági törekvések egyik és talán a legfontosabb kiinduló pontja, hogy az adott gazdálkodó szervezet tisztában legyen a tevékenysége karbonlábnyomával.

Mi is az a karbonlábnyom?

A karbonlábnyom (angolul carbon footprint) egy olyan mérőszám, amely azt jelöli, hogy az adott szervezet a működése során mennyi szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázt bocsát ki közvetlenül és közvetett módon az atmoszférába.

A szén-dioxidot direkt mennyiségként, az egyéb üvegházhatású gázokat pedig átszámítva szén-dioxid egyenértékre (CO2e) szükséges figyelembe venni. A számítás végeredménye egy tonnában megadott számérték, mely megmutatja, hogy a gazdálkodó szervezet egy évben mennyi szén-dioxidot, ill. szén-dioxid egyenértékben kifejezett üvegházhatású gázt bocsát ki a környezeti levegőbe. Ez az a kiindulási pont, mely aztán a fenntarthatósági célok alapja lehet, és erre alapozva már kitűzhetőek célok, pl. a karbon semleges működés megvalósítása.

Hogy történik a karbonlábnyom számítása

Számtalan módszer létezik az egészen egyszerűtől, a teljes részletességű, több szintű számításokig, melyek alkalmazását a feladat jellege, és a gazdálkodó szervezet nagysága, és tevékenysége határozza meg. Az akár ingyenesen is elérhető online kalkulátorok jellemzően az egyén, és esetleg egy család karbonlábnyomának meghatározására alkalmasak, de amikor egy vállalat tevékenységének karbon kibocsátását kell meghatározni, akkor már nyilvánvalóan bonyolultabb, nemzetközileg elterjedt, és elfogadott standardok szerint szükséges a számításokat elvégezni.

A legelterjedtebb ilyen számítási metodika az ún. GHG Protocol szerinti karbonlábnyom-számítás, melyet társaságunk is alkalmaz. A GHG Protocol (Greenhouse Gas Protocol) a világ egyik legelterjedtebb szabványa az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának számítására és jelentésére. A célja, hogy egységes keretet adjon a vállalatok és szervezetek számára a karbonlábnyomuk meghatározására.

A GHG Protocol három fő kibocsátási kategóriát (ún. Scope-ot) különböztet meg:

• Scope 1 – Közvetlen kibocsátások:
  Olyan ÜHG-kibocsátás, amely közvetlenül a vállalat irányítása alatt lévő forrásokból származik (pl. saját járművek, kazánok, gyártási folyamatok).

• Scope 2 – Közvetett, energiafelhasználásból származó kibocsátások:
  Az a kibocsátás, amely a megvásárolt villamos energia, hő vagy hűtés előállításából ered, de a vállalat maga használja fel az energiát.

• Scope 3 – Egyéb közvetett kibocsátások:
  Az ellátási lánc mentén keletkező kibocsátások, amelyek nem tartoznak az 1-es vagy 2-es kategóriába (pl. beszállítók kibocsátásai, alkalmazottak utazása,  használata, hulladékkezelés). Ez opcionális, de egyre több vállalat számba veszi.

Számítási metodika az alábbi főbb lépésekből áll:

• Rendszerhatárok meghatározása (szervezeti és működési határok)
• Adatgyűjtés (pl. energiafogyasztás, üzemanyaghasználat, utazások, beszerzések, stb.)
• Emissziós faktorok alkalmazása (pl. kg CO₂e/kWh)
• Kibocsátás kiszámítása (Kibocsátás = Tevékenységi adat × Emissziós faktor)
• Eredmények jelentése és verifikálása

A GHG protocol alapján meghatározott karbonlábnyom-számításról társaságunk egy szakvéleményt ad ki a megbízók részére, mely felhasználható az egyéni fenntarthatósági célkitűzésekhez, ill. bármelyik elterjedtebb fenntarthatósági jelentéshez (pl. GRI, CSRD, CDP, stb.), továbbá az ESG rendszerek egyik alap dokumentumaként is.

Amennyiben Önnek is szüksége lenne karbonlábnyomának szakszerű kiszámítására, keresse bizalommal társaságunkat ajánlatkérésével.